Valószínűleg túlzás Julie Andrewst a csúnya lányok közé sorolni. És nem csak a korosztályi probléma miatt (lásd: lány), tekintve, hogy a megfelelő sminkkel, frizurával, előnyös ruhával mindig ki tudtak hozni belőle egy gusztusos darabot.

Az azonban nem véletlen, hogy annak idején a My Fair Lady címszerepét hiába játszotta hosszú évekig a Broadway-n, a filmben Audrey Hepburnnel helyettesítették. (Persze ő nem csak azért lett befutó, mert csapzottan is királyi jelenség, hanem mert ő volt Hollywood aktuális üdvöskéje.) Az Akadémia megpróbálta kompenzálni az igazságtalanságot, így ugyanabban az évben Julie Andrews megkapta az Oscar-t a Mary Poppins-ért, Hepburn-t pedig még csak nem is jelölték az elhappolt My Fair Lady címszerepért.

De mi is a szerencséje a kevésbé vonzó színésznőknek? Nagyon egyszerű: Korosodva nem rettegnek annyira szépségük elvesztésétől, és nagyobb eséllyel várják őket értékelhető szerepek. A most 75 éves Julie Andrews jellemzően kedves családi filmekben látható az utóbbi években. Azokban pedig ő lett a mindig kifogástalan megjelenésű finom brit dáma. És ennyi év távlatából még azt is elhisszük neki, hogy valaha jó csaj volt.

Persze sokat köszönhetett és köszönhet férjének, Blake Edwardsnak, aki időről-időre megkínálta olyan szerepekkel, ahol egy pillanatra sem merült fel bennünk, hogy a boltba sietve kevésbé nyújt kellemes látványt, mint a vásznon.

Többek között a Viktor és Viktória adott lehetőséget arra, hogy meglássuk benne a NŐt, azáltal, hogy eljátszott egy férfit.